Kritikus gondolkodásra nevelés Angliában - jó gyakorlat
2016. március 11. írta: Békési Kálmán oktatási blogja

Kritikus gondolkodásra nevelés Angliában - jó gyakorlat

Hogyan beszélgetnek a szíriai menekültek befogadásáról egy iskolai tanórán Angliában? Mit mondanak Magyarország szerepéről? Mit a saját szerepükről?

21001212389_c4211554e1_h.jpg

Photo Josh Zakary https://www.flickr.com/photos/joshzakary/21001212389/in/photostream/ Flickr Creative Commons. Refugees in Vienna.

 

A brit mainstream médiából az utóbbi években meglehetősen kiszámítható üzenetek érkeznek: a kelet-európai migránsok elveszik a brit állampolgárok elől a szociális támogatásokat. A közel-keleti vándorlók erőszakkal próbálnak áttörni Calais-nál és beszökni Nagy-Britanniába, amit őrzött kerítéssel kell megakadályozni. Ugyanakkor bírálják Magyarországot és azokat az országokat, melyek - Britanniához hasonlóan - kerítést építenek és szigorú határellenőrzést tartanak fenn. Az érem másik oldala, hogy Britannia évtizedek óta nagyszámú migránst fogadott be az EU területéről, háborús övezetekből és a volt gyarmatokról. A 2011-es népszámláláskor London lakosságának 22%-ka nem angol anyanyelvűnek vallotta magát.

Hogyan dolgozza fel Angliában a szíriai menekültek témáját egy angol iskola? Az életben megtörtént példa, jó gyakorlat következik.

---

- Tegye fel a kezét, aki tudja, kit hívunk menekültnek! - a tanárnő, Miss "C" fiatal gyakorló tanár. Ír szülők gyermeke, akik még az 1950-es években vándoroltak Angliába a jobb munkalehetőségért és olvasták pub-ok ablakán: "kutyáknak és íreknek tilos a belépés".

A gyerekek - 12, 13 éves kiskamaszok, döntő többségük bevándorló szülők gyermeke - tisztában vannak a fogalmakkal. Ha a saját családjuk nem is volt érintett, barátaiktól tudják, milyen háborús övezetből menekülni. Az iskola nemrég érkezett tanulójáról is hallottak: afgán, 14 éves, egyedül jött Britanniába, sosem járt iskolába és egy szót sem beszél angolul. Az iskola feladata megszervezni az integrálódását, nyelvtanulását és bekapcsolódását a tanulásba. Az ilyen újoncoknak mindig segít valaki vagy valakik a tanulók közül és lassanként megismerik egymás élettörténetét.

- Az lesz a feladatotok, hogy megvitassátok: Nagy-Britanniának kellene-e szíriai menekülteket befogadnia, vagy sem. A véleményed érvekkel kell alátámasztanod! - amikor Ms C beszél, tüzesen, lelkesen és egyúttal viccelődve, a tanulók oda szoktak figyelni. - Előtte azonban nézzünk át néhány adatot, információt arról, hogy melyik országba hány menekült érkezett 2015-ben!

circles.jpg 

Az ábrán a körök nagysága azt mutatja, mely országokban hány kérelmet adtak be menekült-státuszra 2011-től 2015. szeptemberéig. Könnyen és azonnal leolvasható, hogy Nagy-Britanniában (UK) ez a szám igen alacsony.

A következő ábra különösen érdekes Nagy-Britannia és Magyarország vonatkozásában.

eurostat_bbc_1.png 

Ms C hangsúlyozza: ha a helyi lakosság nagyságához viszonyítjuk a menedékkérők számát, akkor Magyarországon 30-szor annyian voltak regisztráltan jelen és adtak be kérelmet menedékre 2015-ben, mint Nagy-Britanniában. 100.000 lakosra vetítve 1.800 fő, míg ugyanez a szám Németországban 587, Nagy-Britanniában 60 és átlagosan az EU-ban 260 volt.

Mi Európa válasza erre a helyzetre? - kérdezi Ms C. - Az országok hány menekült letelepítését vállalták?

lesson_10_intro_to_child_refugees_and_european_crisis_002.jpgTalán ismeretségünk okán, talán csak véletlenül, Magyarország alacsony vállalását jótékonyan eltakarja két sárga doboz:

"Nagy-Britannia és Dánia nem vesznek részt a kvótarendszerben." és "Azonban Nagy-Britannia ígéretet tett 20.000 szíriai letelepítésére a következő 5 évben."

- 15 percetek van, hogy megvitassátok, Nagy-Britanniának részt kellene-e vennie a kvótarendszerben, vagy sem - Ms C újabb dián mutatja meg, hogy 4 fős csoportokban dolgozva, hogyan jegyzeteljék le a megbeszélés eredményeit.

pros_and_cons.jpg 

A gyerekek válaszai

A "második generációs" tanulók, akiknek szülei még bevándorlók, nagyon határozottan vallják britnek magukat. Akármelyikkel beszélgetek és kérdezek rá az "origins"-re, ezeknek a tanulóknak már erősebb a brit identitásuk, sőt, általában kikérik maguknak a szüleik anyaországával való meghatározást. Más kérdés, hogy az identitásuk leginkább a szabad szexualitás, anyagi jólét, menő ruhák, GTA 5, foci és a zeneipar termékei iránti rajongásban merül ki és nem áll mögötte például a közös hagyomány szeretete. VIII. Henrik viselt dolgai iránt indiai családok gyerekei nem szoktak lelkesedni - ellentétben az angol gyerekekkel. A modern brit kultúra termékei azonban, mint például Harry Potter és a Hunger Games, a műveltség-anyagban is összekötik a bevándorlók és őslakosok gyerekeit.

A tanulók válaszaikban megdöbbentő kérlelhetetlenséggel tették le a voksukat az "ide ne jöjjenek, már elegen vagyunk, elveszik a munkát, lenyomják a munkabéreket és segélyeken élnek" érvelés mellett. Néhányan, elenyésző kisebbségben voltak azok, akik empatikus hozzászólásokat tettek és úgy gondolták, Britanniának több menekültet kellene befogadnia.

Ms C boldogtalan volt a válaszok miatt. A gyerekek szülei közül többen maguk is menekültként érkeztek. Legalább is gazdasági menekülőkként - a jólét irányába. Hogy lehet, hogy a tanulók nem empatikusak más menekülők iránt? A következő órát ennek megbeszélésével fogják tölteni.

Néhány tanulság

A britek imádják az adatokat. Evidence-nek hívnak mindent olyan adatot, információt, tényeken alapuló tudást, mely jól tájékozott vitapartnerek gondolatcseréjéhez szükséges.

A tanulók szabadon érvelhettek bármi mellett. Bár a tanárnak volt preferenciája (több menekültet kellene befogadni), mégis minden tanuló elismerésben, dícséretben részesült, aki az állítása mellett adatokkal alátámasztott érveket tudott felvonultatni. A britek imádják az adatokat és nem félnek őket használni.

Az iskola nem mentes a politikáról való beszédtől. Cameront lehetett szidni vagy egyet érteni vele. Lehetett érvelni bármelyik politikai párt mellett és ellen. Az egyetlen kritérium volt, hogy adatokkal, tényekkel kellett az érvelést alátámasztani. Anti-demokratikus nézeteket azonban - ha ilyenek egyáltalán fölmerültek volna - nem tolerálnak az órákon. Szólásszabadság, nemek közötti egyenlőség, mindenféle származás és bőrszín tisztelete - ezeket az értékeket nem lehet megkérdőjelezni az iskolában.

A tanulók, függetlenül családi háttértől, anyagi körülményeiktől, nem feltétlenül toleránsak és befogadóak. Nem feltétlenül igaz, hogy szívesen megosztják másokkal azt, amivel ők már  rendelkeznek. A befogadásra, elesettek segítésére, nagylelkűségre nevelni kell.

Végül, a britek egy sok nemzetet magába foglaló közösség: Wales, Skócia, Írország, Anglia. Ír és skót származású kollégák általában érzékenyek a kisebb, gyengébb, nem hatalmi pozícióban lévő nemzetek szempontjainak megértésére, mint például Magyarország nehéz helyzetére a mai, tömeges vándorlások kapcsán.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bekesikalman.blog.hu/api/trackback/id/tr768464468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása