Már 7 éves korban tanulják, hogy az érzelmek helyett hogyan alapozzák a véleményüket megbízható információkra. A választás és vélemény szabad, de tudni kell megbízható információkat felsorakoztatni az érvelés mögött.

Flickr Creative Commons

- Nekem még egy fogam sem hullott ki!

Tom nemsokára 7 éves és el van keseredve. Van olyan az osztályban, aki már több mint tíz tejfogát veszítette el. Tomnak nem lazult ki egyik foga sem.

George-nak tegnap már a harmadik hullott ki. Gúnyosan vigyorog Tom-ra.

- Azért, mert én idősebb vagyok, mint te!
- Nem is vagy idősebb!
- De, mert én előbb születtem, szeptemberben, te pedig csak júliusban!

A tanítónő közbelép.

- George, ez érdekes gondolat. Hogy azoknak esik ki előbb a foguk, akik előbb születtek. De vajon tényleg így van? Hogyan tudhatnánk meg, hogy így van-e?
- Egyszerű, aki előbb született, azoknak előbb fog kihullani. És a fiúknak hamarabb kinő a csontfoguk mint a lányoknak!– magyarázza mit-lehet-ezen-nem-érteni arccal.

A tanítónő elhatározza, hogy adatot gyűjtenek és elemeznek, más szóval, tesztelni fogják George hipotézisét. Feljegyzik két, egymás melletti oszlopban a születési időt és a kihullott fogak számát. Fiúkat és lányokat külön, hogy látszódjon, ha a fogmanó az egyik nemet sűrűbben látogatja.

A gyerekek nagyon lelkesek. Izgatottan hurcolják be kihullott fogaikat a zsebükben, mutatják be a tanítónőnek. Ő az elsődleges forrásból származó információ, bizonyíték (evidence) megvizsgálása után húz egy vonalat a tanuló neve mellé. A gyerekek folytatni szeretnék, de a tanárnő 8 hónap múlva, év vége előtt lezárja az adatgyűjtést, hogy legyen idejük elemezni az eredményeket. Az alábbi táblázat születik:

A 7 éves gyerekek a tanítónő segítségével csoportokban értékelik az adatokat (a fentihez képest leegyszerűsített formában). Kérdések, melyekre választ kell keresniük:

Igaz-e, hogy az ősszel született gyerekek veszítik el először a tejfogaikat? A fiúk vagy a lányok veszítettek el több fogat? Milyen egyéb adatokat lehetne még összegyűjteni?

Mit tanulnak mindebből a tanulók?

Kritikus gondolkodás: ha valaki állít valamit, akkor annak érvényessége és megbízhatósága („igazsága”) tesztelhető. Ehhez bizonyítékokra: elsődleges forrásból származó, hiteles adatokra van szükség. Majd az adatok elfogulatlan elemzésére. Végül a véleményünk megváltoztatásának képességére.

Bizalom: ha a közösség egy tagja szomorú, rosszul érzi magát, a közösség aktívan közbe tud lépni. A tanárnő nem törvényeknek vagy szabályoknak felelt meg, amikor kivizsgálta Tom szomorúságának hátterét. Kulturális elvárás, belső motiváció Angliában, hogy egy tanulót sem szabad magára hagyni érzelmi problémákkal.

Közösséghez tartozás: a tanítónő fantasztikus fantáziával és kreativitással teremtett egy konfliktus-helyzetből csoportos tanulási alkalmat, hónapokon keresztül.

Önmegfigyelés, önismereti technika: megfigyelik egymást és magukat. Összehasonlítanak. Az énképet és a másokban róluk kialakult képet objektív információk alapján értékelik. A reális énkép kialakításának egyik fontos módszerét tanulják.

Alapműveletek: számok sorrendbe állítása. Több szempontot egyszerre figyelembe venni. Hasonló tulajdonságok alapján csoportosítani.

Az iskola eggyé válik az életükkel. A pedagógiai mozgalmak örök kritikája a társadalom és technológia által „leelőzött” iskolákkal szemben. Ebben az esetben az iskola nem ért véget a tanítással és az otthoni életet tovább folytatva lépték át az iskola kapuját.

A vélemény szabad: a fenti adatok számtalan módon értelmezhetőek, s nem teljesen egyértelműek, mint maga az élet. A tanítónő nem azt várta el a tanulóktól, hogy mind ugyanarra a következtetésre jussanak. Hanem, hogy a következtetéseik megbízható információkon alapuljanak és több szempontot vegyenek egyszerre figyelembe. A választás szabad és véleménynyilvánítás szabad.