Tantárgy és óraszám - az iskolák döntik el. Tanulni képes, együttműködni tudó, gyakorlatias szakemberek a kimeneten - az angliai szakképzés néhány jellemzője.

---

Nagy port kavarnak a szakképzés átalakításáról kiszivárgott információk: a közismereti, például természettudományos tárgyak óraszámának csökkentése. 

Nézzünk egy példát Angliából: az iskolánkban folyó üzlet és menedzsment szakképzésről 14-19 évesek számára.

Röviden: 16 éves korukra olyan üzleti végzettséget szerezhetnek, amely a pénzügyek, vállalkozások, promóció és kisvállalkozás indításának alapjaiba vezeti be a tanulókat. Ezután, két évvel az "A-level" érettségi előtt dönthetnek úgy, hogy az üzleti tanulmányokat magasabb szinten folytatják, teljesen más más szakirányt választanak vagy kilépnek a munkaerőpiacra.

Az idő 40%-ban négy "magtantárgyat": testnevelést, angol nyelv és irodalmat, matematikát és természettudományt tanulnak. A természettudomány egy tantárgy: kémiát, fizikát, biológiát tartalmaz.

Idejük 60%-ban üzleti tanulmányokhoz kapcsolódó témákon dolgoznak.

Mítoszok

Ha összehasonlítjuk az angol és a magyar szakképzést, melyek azok az elemek, amelyek markánsan különböznek az angliai/brit rendszerben?

Ahhoz azonban, hogy értsük a különbségeket, vegyünk előre néhány mítoszt, hiedelmet.

Mítosz: vannak nélkülözhetetlen tantárgyak.

Ezzel szemben az angol rendszer logikája szerint: nincsenek. A tantárgyakról ugyanis döntő mértékben az iskola dönt. Elsősorban nem tantárgyakat akar tanítani, hanem készségeket fejleszteni és ehhez válogatja össze az iskola azt a tantárgyi struktúrát, amelyet a legmegfelelőbbnek tart.

Mítosz: sok közismereti óra szükséges ahhoz, hogy az alapkészségek fejlődjenek.

Igen és nem: attól függ, hogyan zajlik a tanítás-tanulás egésze a szakképzésben. Láttuk, hogy ebben a londoni iskolában 40%-60% a közismereti és szaktárgyi órák aránya. Ez még akkor is "rosszabb" arány a magyarországinál, ha megtörténik a közismereti tárgyak évi hatszáz órával való csökkentése. (Ld. a 2013-mas szakközéiskolai kerettanterveket.)

Különbségek

Csak a tantárgyak és óraszámok alapján tehát hihetjük azt, hogy a magyarországi szakképzés átalakításának terve megfelel a kortárs brit trendeknek. Azonban ha az egész oktatási rendszer működését nézzük, lényeges eltéréseket találunk:

• Van nemzeti alaptanterv, de nincs "kerettanterv". Az iskolák szabadon döntenek arról, hogy mely tárgyat hány órában tanítják. Ennek haszna, hogy az iskolák a lehető legrugalmasabban tudnak alkalmazkodni a tanulók és szülők helyi szükségleteihez.
• Az iskolák szabadsága addig tart, ameddig a kimeneti elvárásokat teljesítik és a tanfelügyelet a tanítás-tanulás folyamatait is rendben találja. Ha a képzési célt nem érik el (kimeneti mérések), vagy a tanfelügyelet azt találja az iskolában, hogy az órákon a tanárok nem képesek a tanuláshoz szükséges légkört megteremteni: az iskolát szorosabb ellenőrzés alá vonják, esetleg leváltják a vezetést és végső esetben bezárják, felszámolják az iskolát. Hozzáteszem gyorsan: sosem pedagógusokat, hanem teljes iskolát értékel a tanfelügyelet.
• Többnyire nem tantárgyak oktatása, hanem projektek megvalósítása zajlik. A projektek, természetükből fakadóan, multidiszciplinárisak: matematika, kémia, fizika, földrajz, történelem, olvasás-szövegértés, számítástechnika és még számtalan más tudás mozgósítása és megtanulása kell ahhoz, hogy egy projektet a tanulók sikerre vigyenek. Nem beszélve az olyan társas készségekről, mint együttműködés, csapatmunka.

Strukturált, hagyományos tantárgyi tudást tanulnak azok, akik egyetemre szeretnének menni és - példánknál maradva - a közgazdaságtannal mint tudománnyal szeretnének közelebbről megismerkedni.

Tantárgyak és óraszámok helyett tehát fontosabb, hogy az iskola elég nagy autonómiával rendelkezzen. Annak érdekében, hogy szomszéd utcából érkező tanulóknak az ő számukra legmegfelelőbb, legeredményesebb tartalmakat és időbeosztást alakítsák ki.

Közismereti és szakmai óraszámok százalékos különbségei helyett lényegesebb, hogy bármit, amit az iskola tanít, hogyan tanítja. Olyan tanítási stratégiákra, technikákra és eszközökre, vagy ha úgy tetszik módszerekre van szükség, amely biztosítja: a tanulók minden órán és minden tanulási helyzetben alapkészségeket is gyakorolnak és alapvető műveltségi elemeket is elsajátítanak.

Néhány egyéb rendszerfeltétel

Tantárgyak beemelése vagy kihagyása a nemzeti minimumból - politikai prioritás és értékrend kérdése. Az, hogy egy kis méretű és földrajzi értelemben nyitott ország a nemzetközi kapcsolatteremtésre (nyelvtanulás), feltalálói hagyományaira (fizika, elektronika, számítástudomány) vagy bármi másra próbál építeni, önmagában semleges.

Van azonban néhány további rendszerelem Angliában, amellyel kettős hatást érnek el. Egyrészt a társadalmon belüli - elég nagy - különbségeket próbálják kiegyenlíteni. Másrészt, az iskolák üzemszerű működését segítik, a tervezhetőség biztosításával: 

• Az oktatás reformja nyilvános, a minisztérium honlapjáról letölthető stratégiák alapján történik. A stratégiák hosszas szakmai előkészítő munka termékei.
• A változásokról és ezek részleteiről a nyilvános stratégiák miatt az oktatási rendszer sokat sejt. A részletekről időben kapnak tájékoztatást az iskolák az oktatásirányítástól.
• Az iskolarendszer nem egy-két, hanem sok különböző útvonalat kínál, az iskolafokok és iskolatípusok közötti könnyű átjárással. A szakképzésnél maradva: vízvezeték-szerelővé 33 féle képzési útvonalon lehetett válni 2015-ben Nagy-Britanniában.