Enzimek 8.-ban: tanterv, órai feladatok és segédanyagok rendszere. (12 évesek, 8. évfolyam)

Flickr Creative Commons

Iskolafejlesztőként, kutatóként és gyakorló pedagógusként a Londonban és környékén eltöltött évek alatt (2017-ig) természettudományos órák százait volt alkalmam megfigyelni, illetve tanítani.

Angliában a természettudományos oktatás nemzetközi összehasonlításban is eredményesebb az átlagnál. A két legismertebb teszten, az OECD PISA és az IEA TIMSS legutóbbi felmérésein az Egyesült Királyság, illetve Anglia magasan átlag fölött teljesítettek. Magyarország a TIMSS-en hasonlóan jól szerepelt, azonban a leginkább alkalmazott tudást mérő PISA-n messze alulmaradtunk az átlaghoz képest. (PISA 509:493:477; TIMSS 536:500:542).

Érdekes és tanulságos ezért bepillantani, hogyan épül egymásra nemzeti tanterv, iskolai tanmenet, óraterv és tanórai tevékenységek, valamint milyen segédanyagokkal támogatják az oktatást.

A nemzeti tanterv az enzimekről

A természettudományos tanterv, mielőtt a tanítandó tartalmakról szólna, hangsúlyozza a bevezetőben, hogy a cél elsősorban a természettudományos gondolkodás kialakítása, amelynek segítségével gyakorlati problémákat tudnak a tanulók megoldani. Ennek érdekében tudniuk kell, témától függetlenül, önállóan adatokat gyűjteni, elemezni és értelmezni.

Biológiát, fizikát és kémiát tanítanak a tantárgy keretén belül, 7. és 8. évfolyamon. E két évfolyam számára a tanterv mindösszesen 13 oldal hosszú. Nem bocsátkozik részletekbe, azok kibontását az intézményi szintű tantervekre és tanmenetekre bízza (ld. következő fejezet).

Az enzimekkel kapcsolatban a tanterv tömören ennyit ír:

tanuljanak az emberi emésztőrendszer szöveteiről és szerveiről, (…) hogy az emésztőrendszer hogyan emészti meg az élelmiszert (enzimekről, mint biológiai katalizátorokról egyszerűen)

8. évfolyamos tanmenet az enzimekről

A Cambridge-i Egyetem által kidolgozott tanmenetet vesszük mintául. Ne ijedjünk meg attól, hogy elitegyetem készítette. Ehhez hasonlót használnak szerte az országban; a Cambridge-i csak egy a sok hasonló közül, ahol az egyetem márkaneve a jó minőség garanciája.

A tanmenetek végső változatát minden esetben az iskolák munkaközösségei hozzák létre és tökéletesítik. Évente többször megbeszéléseket tartanak és a munközösség tapasztaltabb tagjait megbízzák a megegyezés szerinti változtatások átvezetésével. Az így állandóan változó és fejlődő iskolai tanmenet olyan dokumentum, amely a pedagógusok együttműködésében készül és az egyes pedagógusok valóban, rendszeresen használják az óratervezéshez.

Nézzük az enzimekről szóló részt:

Learning Objective: a tanóra célja. Angliában a tanfelügyelt (Ofsted) elvárásai szerint minden órát kötelező ennek ismertetésével kezdeni. A két cél így kezdődik: "Ismerje fel a szerveket…" és "Értse az enzimek szerepét…" Ha jól megfigyeljük, egyéb témakörökben is igaz: a célok általában nem azt írják le, hogy milyen ismerettel rendelkezzenek a tanulók, hanem hogy milyen gyakorlati készségekkel bírjanak ("Ismerje fel") vagy milyen magasabb rendű gondolkodási műveleteket tudjanak elvégezni ("Értse az enzimek szerepét"). Mindennek természetesen az információ-felidézés előfeltétele, ld. Bloom taxonómiáját.

Activities: tevékenységek. A tevékenykedtetés nem mindenáron való cél, hanem eszköz az aktív figyelem felkeltésére és fenntartására! A tanulók aktív figyelmére építő óra természetes, akkor is, amikor a pedagógus éppen frontálisan tanít. Az órák legnagyobb részében ezzel együtt is szabadon mozognak és nem kizárólag intellektuális tevékenységet végeznek (prezentáció hallgatása vagy megbeszélés), hanem kísérleteznek, eszközöket kezelnek, adatokat rögzítenek.

Resources: források. Ide értendőek a tankönyv, online tananyagok, feladatlapok, a pedagógiai asszisztens hozzájárulása és még sok minden. Ebben az esetben azért üres, mert az előző, bevezető órán már elvégezték a kísérletet, ezen az órán összegzik és újraértelmezik az eredményeket.

Egyéb oszlopok: a legtöbb iskola, amikor saját használatra adaptál egy tanmenet-mintát, még legalább három oszlopot berak. Az egyikben például felsorolják a készségeket, amelyeket elsajátít a tanuló azzal együtt, hogy ez milyen osztályzatot jelent.

A tanóra

A kutatási szakirodalom meglehetősen egységes annak megítélésében, hogy az eredményes természettudományos tanítás hogyan épül fel. Az angliai órákat ehhez hasonlóan szervezik

• a frontális, egyéni és csoportmunka optimális aránya és sorrendje

• a pedagógus bemutatójától, modellezésétől fokozatosan a tanulók egyre önállóbb munkájáig halad

• a tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak, ahol minden tanulónak konkrét, a többiekétől eltérő feladata van (pl. az egyik mér, a másik rögzíti az adatokat, a harmadik kiszámolja az átlagokat). Az eredményeikért viszont mint csoport, az egész csoport felelős

• az eredményeket vagy az egész osztály a pedagógus vezetésével, vagy a tanulók csoportjai egymással megbeszélik

• a pedagógus folyamatosan kérdez és információt gyűjt arról, ki mennyit értett meg és ennek fényében alakítja az óra menetét

• a pedagógus szintek szerint és egyénileg is differenciál

Hely és idő hiányában az óratervezésről, óravázlatokról másik posztban fogok írni, ha igény van rá.

Álljon itt egy példa arról, a pedagógus hogyan tervezi a pedagógiai asszisztens munkáját, aki a differenciálásban segíti őt. Az alábbi példában a lassabban haladókkal illetve a figyelemzavarokkal küzdőkkel foglalkozik.

A két tanuló igen nehéz családi körülmények közül érkezett. Rendszeresen túl keveset alszanak, a ruhájuk rendezetlen, a házi feladataik elkészítésére otthon nem ösztönzik őket. Rengeteg testvérük van és az alacsonyan képzett szülők nem tudják a gyerekeket segíteni a tanulásban sem konkrét segítségnyújtással, sem pozitív elvárások megfogalmazásával. Ezzel együtt a két srác értelmes és bevonható a munkába, de ehhez külön figyelemre és rájuk szabott kommunikációra van szükségük. A hangulatuk ingadozó: egyszer együttműködőek, máskor szeretik az osztálytársaikat bevonni a kísérlethez felhasznált anyagok pöckölésébe és dobálásába.

Az első feladatleírás lényege, hogy az asszisztens kedvesen figyelmezteti a bambulókat (nemcsak a két srácot), hogy figyeljenek a pedagógus demonstrációjára, ha erre szükség van. Ezt a pedagógus is meg tudja tenni, meg is teszi, sőt meg is kell tennie. Az asszisztens segítségével bizonyos esetekben időt tud megtakarítani és hatékonyabban tudja a rendelkezésre álló 45-60 percet felhasználni.

A második feladatban rávezeti a két tanulót a helyes megoldásra, segít, ha valahol elakadnak vagy a figyelmük másfelé terelődik.

Tanítási-tanulási segédanyagok

A teljesség igénye nélkül, az alábbi segédanyagokat használják rendszeresen.

Tankönyv.

Kísérletek jegyzőkönyvei.

Kézzel manipulálható eszközök.

Okoseszközök és online tartalmak.

Az eredményes természettudományos tanítás minimális feltételei

Angliában, röviden összefoglalva, a következőkre van szükség egy modern, érdeklődést felkeltő és fenntartó, enzimekről szóló tanórához:

• elegendő felszerelés és fogyó eszköz a kísérletezéshez (3-4 fős csoportonként egy kísérlet)

• a pedagógusok alkalmazni tudják a frontális, egyéni és csoportos munkák optimális sorrendjét és módszereit (angolul stratégiákat és technikákat)

• az optimális sorrendet és módszereket támogató segédanyagok: tankönyv, feladatlapok, okoseszközök és online elérhető tartalmak rendszere

• a megfelelő mértékű differenciáláshoz jól képzett pedagógiai asszisztensekre is szükség van

• a pedagógusok iskolai, munkaközösség-szintű folyamatos tanmenet- és módszertani fejlesztése, tanulása és együttműködése, illetve ezek intézményi szintű politikái

Ha kíváncsi

• gyakorlatban megvalósult angliai iskolafejlesztésekre és reformokra, vagy a téma nemzetközi szakirodalmi hátterére,
  
• az Ofsted (tanfelügyelet) tantervi megfeleléssel kapcsolatos vizsgálatára matematika és természettudományok esetén,
• hogyan használják az okoseszközöket a modellezéshez, formatív értékeléshez,
• hogyan épül fel a gyakorlatban egy természettudományos óra (tanítási-tanulási stratégiák) és melyek az alapvető labor-eszközök,
• milyen egyéb, fel nem sorolt feltételei vannak egy eredményes természettudományos órának,
• milyen a jó természettudományos tankönyv (empirikus, többnyire kontrollcsoportos kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalat alapján),
• hogyan építik fel a segédanyagok rendszerét (ahelyett, hogy ezek egymástól függetlenek lennének), 

írjon a bekesi.kalman /kkc/ gmail /pont/ com címre.