Kritikus gondolkodásra nevelés - rossz gyakorlat Angliából
2016. március 18. írta: Békési Kálmán oktatási blogja

Kritikus gondolkodásra nevelés - rossz gyakorlat Angliából

Hogyan neveljünk kritikus gondolkodásúnak tűnő konformista, önző és manipulálható embereket. A kritikus gondolkodás és az erkölcs összefüggései: gyakorlati példa és kutatások.

Fizessen-e Britannia jóvátételt az egykori rabszolgák leszármazottainak?

A gyarmatosítás korszakának tanításakor szánt a témára egy teljes órát a tanárnő. A kérdés egyenes, érthető és keményen őszinte: Anglia rengeteg pénzt keresett a rabszolgák ingyen munkáján. Fizessünk-e jóvátételt az örökösöknek?


should_britain_pay.jpg

Fotó: Békési Kálmán

A gyerekek segítségként érveket és ellenérveket kaptak egy lapra nyomtatva. Ezeket először ki kellett vágniuk, majd két csoportba sorolni aszerint, hogy az indoklás inkább támogatja vagy inkább ellenzi a jóvátétel fizetését.

Az érvek, már csoportosítva, az alábbiak:

  • A rabszolgaság abban az időben törvényes volt sok országban
  • Sok afrikai is úgy gondolta akkoriban, hogy a rabszolgaság magától értetődő
  • A brit emberek is úgy gondolták akkoriban, hogy a rabszolgaság rendben van
  • Ha Britannia ma jóvátételt fizet, akkor azt a ma élő adófizetők (átlagemberek) fogják megfizetni és nem az elit (akik haszonélvezői voltak a rabszolgakereskedelemnek)
  • A rabszolgakereskedelem régen történt; ma már minden felelős halott

 

  • Több mint 10 millió ember halt meg a rabszolgakereskedelem közvetlen következményeként
  • A rabszolgaság családok millióit szakította szét
  • Britannia négyezer-milliárd fontot keresett a rabszolgák ingyen munkáján
  • A rabszolgaság eltörlésének idején a rabszolgakereskedelem túlélői semmilyen kártérítést nem kaptak
  • 15 Karib-tengeri állam kampányt indított, jóvátételt követelve

- 15 percetek van, hogy felvágjátok a lapot, az érveket két csoportba sorolva beragasszátok a füzetetekbe és írjatok két bekezdést arról, mit támogattok és miért. Fizessen-e Britannia jóvátételt? - A tanárnő, hasonlóan Ms C-hez, ír gyökerekkel rendelkezik. Ezt az óratervet azonban nem ő, hanem a munkaközösség vezetője, egy, a city-ben felnőtt angol úriember, "humanities" tanár készítette. Ő igen érzékeny kisebbségek jogaira. Fontosnak tartja például - szinte egyedüliként egy többségében muszlim, fekete és barna iskolai közösségben - a rendszeres megemlékezést a Holokausztról. Nem, nem zsidó vagy cigány származású.

A tanulók megoszlása a válaszok szerint nyilvánvaló. A fehér brit családok gyermekei és azok, akik már Angliában születtek, ellenzik a jóvátételt. Köztük indiaiak, afrikaiak. 

- Miért nekünk kellene fizetnünk azért, mert régen valakik rabszolgákkal kereskedtek? - teszi föl a kérdést egy göndör hajú, vastag ajkú, fekete afrikai családból származó srác, "EN". Az osztály komikusa: kiváló prezentációs, előadói és színpadi érzékkel rendelkezik. Ezúttal nem viccel.

"OC" csendes fiú. Néhány hónapja érkezett Indiából a családjával. Ahhoz képest, hogy Indiában járt iskolába és ott tanult angolul, nagyon jól beilleszkedett. OC szerint Angliának, természetesen, kártérítést kellene fizetnie. Az angol kormánynak pedig nyilvánosan bocsánatot kérni a leszármazottaktól. "Indiából is sok mindent elvittek" - az afrikai sráccal ellentétben sosem fogalmaz úgy, hogy "mi", amikor a britekről van szó. OC azonban meglehetősen egyedül marad a véleményével. A "nekünk, átlagembereknek kellene fizetnünk" érv elég ahhoz, hogy ne akarják ezt a terhet magukra venni. A bocsánatkérést az osztálytársak szintén hangosan ellenzik. Hiszen nem ez a generáció tehet róla.

EN belelendül a témába. Jelentkezik, hogy valamit még hozzátenne az elhangzottakhoz.

-Rendben, EN, mondjad - a kedvenc témáját kezdi el. - If I was a king, I'd have lots of slaves, right? And everyone will serve me!

- Oké, EN. Haladjunk tovább!

A tanárnő mindenkit meghallgat és megdícsér, aki érvekkel támasztja alá a mondandóját, így OC-t is. Abba azonban nem folyik bele, hogy milyen egyéb érveket lehetne fölhozni a jóvátétel mellett. Összegzi a tanulók által elmondottakat és nagyjából ugyanebből áll az óra összefoglalása is. Megválaszolatlanul hagyja az OC által felvetett összes kérdést. Az állásfoglalás hiánya ebben az esetben azt jelenti, hogy a jóvátételt ellenzők többségi üzenete sokkal erősebb a jóvátétel fizetése mellett érvelő diákénál. OC értelmes és kedves fiú, de kicsit sem véleményvezér az osztályban. Csupán pár hónapja érkezett; erős indiai akcentusa miatt többnyire tartalmilag sem veszik komolyan az osztálytársak, amit mond.

---

A kritikus gondolkodás építő-elemei

A különböző irányzatok egyetértenek abban, hogy a kritikus gondolkodás legalább az alábbiakból áll:

  • érvek, állítások, adatok, tények elemzése,
  • következtetések levonása a fentiekből, induktív vagy deduktív módszerrel,
  • állásfoglalás vagy értékelés,
  • döntéshozás vagy problémamegoldás. (Lai, 2011)

Annak érdekében, hogy a fenti műveleteket elvégezzük, rendelkeznünk kell a következő kognitív képességekkel, készségekkel:

  • értelmezés, interpretáció
  • elemzés
  • értékelés
  • következtetések levonása
  • magyarázat
  • ön-szabályozás. (Facione, 1990)

Az ön-szabályozás erkölcsi dimenziót hoz a kritikus gondolkodásba. Nemcsak arról szól ugyanis az ön-szabályozás, hogy a logikai műveleteket tisztességesen elvégezzük, hanem arról is, hogy

  • szembenézünk-e saját elfogultságainkkal és érdekeinkkel,
  • rálátunk-e saját sztereotípiáinkra,
  • tudunk-e ezektől elvonatkoztatva, a másik oldal, vagy a más véleményen lévők álláspontját is figyelembe véve gondolkodni.

Ahogyan Fasko 1994-es írásában fogalmaz: létezhet-e kritikus gondolkodás morális érvelés nélkül - vagyis az egész téma erkölcsi dimenziója nélkül? Híres, az egész világon szinte kézikönyvként forgatott, iskolafejlesztésről, oktatási rendszerek fejlesztéséről szóló művek, mint Michael Fullan vagy David Hopkins írásai, önálló fejezetekben térnek ki a fejlesztés morális vonatkozásaira, expliciten használva a "morális" szót. Fullan ezt a dimenziót többek között a kritikus gondolkodással, mint erkölcsi kötelességgel azonosítja.

Az óra értékelése

Technikai értelemben, az adatok használata, következtetések levonása szempontjából az óra szépen felépített. A véleménnyilvánítás szabadsága, tehát az óra demokráciára nevelése is rendben volt. Az egész órát a szakmai professzionalizmus jellemezte - technikai értelemben.  A diákok megerősítést kaptak, hogy egy jól informált vitához először is információra, adatokra, tényekre, majd ezekre reflektáló érvekre van szükség. Újabb lépést tettek a kritikai elemző készségeik fejlődésében, kivéve az ön-szabályozást, önreflexiót, a saját érdekeken túlmutató érvelést.

Az óra alapján megérthetjük azt, hogy a valódi elemzés a szerző(k) világnézetének, értékválasztásának ellentmondó, szintén jól adatolt, alátámasztott és helyes logikával feldolgozott érveket is tartalmazza.

A kritikus gondolkodás fejlesztése tehát két utcába vihet:

  • végigjárhatjuk a kritikus gondolkodás lépéseit úgy is, hogy végül egy árva kritikus gondolatunk sincsen (Bailin, idézi Lai, 2011), de jól tudunk vitákban érvelni vagy
  • reflektálunk a saját sztereotípiáinkra, önös érdekeinkre, képesek vagyunk elfogadni, hogy amit mondunk, cáfolható és figyelembe vesszük (nem söpörjük le) az ellenkező oldal érvelését.

A kritikus gondolkodás az adatok kikeresését, az adatokból levont következtetést és az ezekre épített problémamegoldást emeli magasabb szintre. Azonban az adatok, a formális logikai készségek és a problémamegoldás önmagában csak puszta technika. A kritikai gondolkodás az értelmezési keretben, más szóval az interpretációs keretben orientálódik értékek felé. Néhány példa annak megértéséhez, miért fontos az interpretációs keret:

  • az interpretációs keret egy 11-12 éves tanuló esetében lehet az, hogy "mindig legyen úgy, hogy nekem jó",
  • a gyerekek gondolkodásában például jól megfér egymás mellett az, hogy büszkék az államilag elismert angol kalózkodásra az újkorból (Francis Drake), ugyanakkor elítélik a mai kalózok tevékenységét, amelynek angol kereskedelmi hajók is ki vannak téve.

A kritikus gondolkodás az interpretációs keret, az értékek fejlődése nélkül nem több, mint módszer a vitapartnerek legyőzésére, vagy az érvek meggyőzőbb kommunikálására. Mint ilyen, az adatokra épülő elemző technikák alkalmazása, minden előnye ellenére, a manipuláció szolgálatába is állítható. Az adatokat használó, de önmagukra nem reflektáló olvasók számára például az adatokkal bőven ellátott, de a meglévő sztereotípiákat kiszolgáló újságcikkek megadják azt az érzést, hogy intelligens elemzést olvastak.

A kritikus gondolkodás technikáinak hozzártéő alkalmazása magabiztossá tesz, mert eszközt ad a vitákban való győzelemhez. Ezáltal magabiztosságot is ad. A magabiztosság azonban önreflexió nélkül igazságtalan társas viszonyokhoz vezet az iskolában - ezt mint pedagógus nap mint nap tapasztalom. Jó eséllyel ezekből a mikro-attitűdökből egy intellektuális fölénnyel rendelkező, mások szükségleteire érzéketlen uralkodó osztály képe is kirajzolható. Tehát az iskolának, mint mindig, társadalmi felelőssége is, hogy az önreflexiót, ilyen értelemben a moralitást, milyen eredményeséggel tanítja.

Irodalom:

Lai, Emily R (2011): Critical Thinking: A Literature Review. Research Report. http://images.pearsonassessments.com/images/tmrs/CriticalThinkingReviewFINAL.pdf

Facione, Peter A.  (1990): Critical Thinking: A Statement of Expert Consensus for Purposes of Educational Assessment and Instruction. Executive Summary of the APA Delphi Research Report ERIC ED 315 423 https://assessment.trinity.duke.edu/documents/Delphi_Report.pdf

Fasko, Daniel Jr (1994): Critical Thinking and Moral Reasoning: Can You Have One Without the Other? Conference Paper. http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED391782.pdf 

A bejegyzés trackback címe:

https://bekesikalman.blog.hu/api/trackback/id/tr28491924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.